Okos gyerekeim

Annyira okosak az én gyerekeim!

Most nem tudom, hogy azért-e, mert koraszülött volt Petike, vagy más az oka, de mindeddig elmaradt a vele egykorú gyerekekhez képest. Beszédben, mozgásban, rajzolásban, versmondásban, egyáltalán az oviban a figyelemmel, mindennel. Ezt látva ajánlották az oviban, hogy járjon egy speciális tornára, fejlesztő tornára, még más szóval okosító tornára. HÁt ez a torna tényleg okosít! Tudnom kellene, hogy mi a módszer neve, de nem tudom. Lényeg az, hogy ugrásszerű fejlődést tapasztalunk, az óvónénik, és én is. Petike versel, gyönyörűen rajzol, színez, és okosakat mond. Itt van erre egy példa.

Jöttünk haza a Kolpingból, ültek hátul az autóban, Kata már aludt, Nóra meg szunnyadozott. Petike bámult ki az ablakon, és látszott rajta, hogy nagyon gondolkodik. Megszólal: Azért van a ház, hogy télen ne fázzunk, és hogy legyen hol aludnunk. Igaz? Hát persze, hogy igaz. Mondtuk neki, okos vagy Petike. Pár perc szünet után újra kezdte: Azért van az autó, hogy ne kelljen annyit gyalogolnunk, és ne fáradjunk ki annyira. Igaz? Igaz Petike, de most már aludjál te is, és hagyd aludni a testvéreidet is. Néhány percig bírta is, de aztán kezdte újra. Mi már Antival visszafojtottuk a nevetésünket, mert annyira édes volt, ahogy rádöbbent bizonyos összefüggésekre, és ezt úgy mondta, mintha megtalálta volna mondjuk a rák ellenszerét. Ezt az tudja igazán elképzelni, aki ismerte apukámat, ő tudott olyan beleéléssel magyarázni triviális dolgokat, persze neki nem volt az. Amikor azt hittük már, hogy elalszik ő is, mert olyan sokáig csendben volt, egyszer csak megszólalt: Azért van a WC kefe, hogy .... na de ekkor már kitört belőlünk a hangos nevetés, annyira aranyos volt. Végül Anti folytatta: igen Petikém azért van, hogy azt az óriási hurkát, amit kakilni szoktál, le tudjuk tuszkolni a WC-ben!

Nórára is nagyon büszke vagyok. A bizonyítványa tiszta kitűnő, és 6 tantárgyból még dícsérete is van. Vagyis nem egyszerűen ötös, hanem csillagos ötös, dicsérettel. Pedig ötödikes, és ettől mindenki fél, hogy oly sok minden változás van a gyerekek életében, mások a tanárok, új tantárgyak, stb. Nóra jól vette az akadályokat, és remekül teljesített.
Osztályfőnöki órán volt egy érdekes feladat. Össze kellett írniuk a gyerekeknek a problémáikat, a rossz tulajdonságaikat, persze név nélkül. A papírokat összekeverték, és mindenki megkapta valaki más papírját. A feladat az volt, hogy meg kellett próbálni megoldást találni a problémára, tanácsot kellett adni. Ez persze sokaknak nem ment, és Nórához fordultak, hogy segítsen nekik. Pl. "folyton álmos vagyok, nem tudok órán figyelni..." Hát mit lehet ezzel csinálni? Nóra válasza egyszerű: Feküdj le este korán, ne nézd sokáig a tévét, és akkor nem leszel az iskolában álmos, fáradt.
Vagy: "rossz szokásom, hogy hintázok a székemmel." Erre Nóra: Hintázz csak tovább, egyszer majd jól elesel, megütöd magad, és azután már nem fogsz többet hintázni.
Vagy: "Buta vagyok, nem megy jól a tanulás". Erre Nóra ezt válaszolta: Ha elhiszed magadról, hogy buta vagy, akkor az is maradsz. Minden a fejedben dől el. Egyik nap határozd el, hogy okos leszel, megérted a feladatot, megérted azt, ami körülötted történik, figyelj, tanulj a dolgozatra, éa határozd el, hogy ötös lesz. És ha ebben kitartasz, akkor sikerülni fog. Én is így csinálom.

Nem szenzációs? Ezeket honnan veszi? Lehet, hogy én is mondok neki hasonlókat, de hogy ezt meg is jegyzi, sőt, továbbadja?