Gitta családi naplója

2009. március 19., csütörtök

Nagy a szerelem

A két kisebbik gyerekem annyira szereti egymást, hogy néha csak ámulok. Petike Kata hercege, Kata Petike hercegnője (és én vagyok Apa hercegnője, Apa pedig az én hercegem), ez így van nálunk. Szegény Nórának nincs a családon belül hercege :(.
Ha Kata bal lábbal kel fel, akkor gyakran hisztis az egész reggel, elrontja mindenki hangulatát. De amióta Petike ébreszti Katát, azóta mosolygás van, nevetés és szeretet...
Egymás kezét fogják, úgy jönnek le a lépcsőn, és nem én kérem így, ezt maguktól csinálják. Olyankor csak ámulok, amikor Peti segít Katának öltözni (gyakorlatilag öltözteti), de az is aranyos, amikor Kata húzza Peti zokniját. Arról már ne is beszéljünk, amikor egymás fenekét törlik...
Szóval nagyon édesek.
Amikor Kata akaratos és hisztis, azt képzelné az ember, hogy nem működik a dolog. Ilyenkor Peti azt mondja: "Én most csak ennyire szeretem Katát", és egy picikét mutat a kis ujjacskájával. Tehát nem utálja, hanem csak kicsit szereti. Sokat lehet tanulni ezektől a gyerekektől.
Legutóbb sikerült lencsevégre kapni őket, spontán ölelkezés volt, a végén majdnem felborultak, a csóknál pedig elszégyellte magát a fényképezőgép, és teljesen homályos képet csinált, ezt fel sem teszem.
Tehát az én két kicsim:

Címkék: ,

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

<< Főoldal