Kirándulás Tihanyba
Szeretjük a hagyományokat, és már ilyen hagyománynak számít a nyaraláskor, hogy Balatonföldvárról elhajókázunk Tihanyba. A gyerekek nagyon élvezik a hajóutat, a sétát, meg egyáltalán a közös programot.
Nóra nagylány, néz a távolba, hajába kap a szél...
Kata, Peti mindig együtt, Petike lehet, hogy most még úgy érzi, jobban szeretne inkább számítógépen játszani, de Kata mosolyog helyette is.
A Tihanyi révtől mindig ilyen kis gumikerekes kisvasúttal megyünk fel Tihanyba. Most sikerült leghátulra ülni, így sokkal nagyobb volt a panoráma, nagyokat kacagtunk. Peti már örül, kapott egy kis repülőgépet, Kata egy pónit, Nóra egy szép felsőrészt.
Apának mindig sikerül megnevettetni a társaságot, most is dőltünk... hogy mitől, arra már nem emlékszem.
Sétáltunk nagyot, nézelődtünk. Hagytuk, hogy a hangulat magával ragadjon, nem sietünk, mindent megnézünk, megfogdosunk, de semmit nem veszünk...
Az egyik mellékutcán lenéztünk a Belső tóra is.
Aztán jól megéheztünk, és beültünk a Ciprián étterembe, ami már szintén hagyománynak tekinthető. Ettünk már több helyen, de itt volt gyors a kiszolgálás, finom az étel, nagyon kedves a személyzet. Ültünk a piros napernyő alatt, és én lefényképeztem azt a két pasit, akik pont velem szemben ültek, és a legfontosabbak számomra. Ezen a piros szűrőn keresztül látom én is őket... szeretettel.
Jó korán lementünk a kikötőbe, így maradt még időnk itt is fagyizni, nézelődni, vásárolgatni, sétálgatni. Néztük a hattyúkat, a gyerekek mindenféléket dobáltak a vízbe, mászkáltak a parton a köveken.
Nóra felvette az újonnan szerzett felsőjét, szép, ugye?
Aztán indultunk vissza a szállodába, de a fürdés nem maradhatott el, egy órát a kinti medencében, és még kettőt a benti medencében lenyomtak a gyerekek, és hát nem sokat kellett altatni őket este, beájultak az ágyba.
Címkék: nyaralás
2 megjegyzés:
Eszembe jutott a kempingezés, meg a sok kirándulás amin veletek voltam :) emlékszem mindig minden kívánságom teljesült (3 hamburger egymás után!!!!! :D), de csak akkor, hogyha otthon továbbra is rendesen viselkedek és nem leszek elkényeztett! Sok sok kaland, meg szórakozés és nevetés. Nagyon szép emlékek! :) puszi!
De drága vagy, igen, én is emlékszem! Akkor ti voltatok a mi gyerekeink, egy kicsit. Most a sajátjainkkal csináljuk ugyanazt, csak ők nem hamburgert, hanem fagyit ennének minden mennyiségben.
sok sok puszi!
Megjegyzés küldése
Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]
<< Főoldal