A Sümegi Vár

Nem volt tegnap strandidő, így meglátogattuk a Sümegi Várat. Jó választás volt, a gyerekek nagyon élvezték, és őszintén megmondva mi is.


A gyerekek azt sem tudták, hogy hová szaladjanak. Annyira fel voltak dobva! Minden falra fel akartak mászni, mindenhonnan ki akartak nézni... azt sem tudták, hogy melyik legyen az első: a középkori fegyverek kipróbálása, vagy felmászni az őrtoronyba, vagy lenézni a vár kútjába, vagy célozni egy régi ágyúval... mindent csak szép sorban.


Megint jó sokat fényképeztünk, és mint mindig, most is a gyerekek vannak a középpontban. A várról nagyon szép képek vannak fent a honlapjukon.

Nekem a kilátás tetszett nagyon:



Nagyon tetszett a lovagi torna: (érdekes volt, hogy a műsorba keleti hercegnők vendégjátéka ürügyén belefért egy kis hastánc is...)


Nóra ki nem hagyta volna a kalodát:


A végén Petike sírógörcsöt kapott, hogy mi már el akarunk jönni, mert mutatott egy helyet, ahová ő még nem ment fel, és bizony még oda fel kell másznia. Megvártuk, felment, boldog volt.

Lefelé a meredek úton készült még két kép a várról:


Sümeg szépen fel van készülve a turista látogatók fogadására. Van itt minden, körhinta, játszótér, lovaglás, zsibvásár, stb. Minden, amivel még egy kis időt és persze pénzt ott lehet hagyni.
Volt körbeforgó kisvonat:

És ezt Nóra sem hagyta ki. Szegénykém most félúton van a gyermekkor és a kamaszkor között, így elsőre jó ötletnek tűnt felülni a mozdonyra...

A harmadik kör után már nem annyira...

Volt lovaglás:

És hintázás a szép fajátszótéren.

Aztán megebédeltünk, és indultunk haza. A kocsiban aludtak egy jó nagyot, így az esti "korán_és_gyorsan_elalvás" elmaradt.